1887. május 10-én alakult meg Budapesten az Önkéntes Mentőegyesület Kresz Géza fővárosi kerületorvos kezdeményezésére. A mentés ügye 1948-ig a társadalmi egyesületek kezében maradt, akkor jött létre az Országos Mentőszolgálat és ezáltal a mentés állami feladattá vált. Napjainkban az Országos Mentőszolgálat irányítja a különböző mentőszervezetek működését, szakembereket képez, valamint országszerte oktatja az oxyológiát, azaz a mentéstant. Május 10-ét a szolgálat születésnapjává nyilvánították, ekkor ünnepeljük a Mentők Napját Magyarországon. Ilyenkor kitüntetéseket, pénzjutalmakat adnak át az életmentésben élenjáró orvosoknak, mentősöknek, egészségügyi dolgozóknak. Ezen a napon a Napocska csoport is útra kelt, hogy a helyszínen közelről betekintést kapjon a sümegi Mentőállomáson folyó munkáról, tevékenységekről és az állomás felszereltségéről.
Az óvodás gyermekek nagyon figyelmesen hallgatták meg elsőként Bakos Gergely mentőszakápoló felvilágosítását, majd Kiss Győző mentőszakápoló nagy örömünkre lehetőséget biztosított arra, hogy egy mentőautót megnézhessünk belülről. Ezután az állomás fedett garázsrészébe érve Gyalog Balázs gépkocsivezető és mentőszakápoló, valamint Tanai István gépkocsivezető bemutatták, milyen módon látnak el valóságos helyzetben egy végtagsérülést és egy esetleges gerinc- és nyaki sérültet. A tájékoztató során többen a bátrabbak közül vállalkoztak arra, hogy a rögzítő kötések illetve a gyermek-board használatát az ő segítségükkel mutassák be.
Igazán tartalmas és tanúságos időt sikerült eltöltenünk a sümegi mentőállomáson a Világnap alkalmából. Véleményem szerint sok kisgyermekben már ekkor megérik a gondolat, hogy tapasztalatokat gyűjtve, felnőttként, mentős szakmával a zsebében, majd egykor ő is segítsen másokon.
Balogh Ildikó
óvodapedagógus
