Hamupipőke

A Grimm testvérek sorozat klasszikus meséi közül ezúttal 2017. február 27-én egy zenés bábjátékként színpadra átdolgozott mesét, a Hamupipőkét láthatta a közönség a Pegazus Színház 2016/2017-es bábszínházi bérletének második előadásában. A társulat repertoárjában már hosszú évek óta hagyomány, hogy minden évadban egy-egy világirodalmi klasszikust is színpadra visznek. A Hamupipőkével ismét sikeresen “modernizált” és megszerettetett egy régi vágású történetet, így könnyebben befogadhatóvá tette azt a gyermekközönség számára.
A korhű ruhák, a gyönyörű díszlet mind-mind hozzájárultak ahhoz, hogy az örök érvényű értékeket hordozó klasszikus mesét a 21. század kisgyermekeivel megismertesse és egyúttal megszeretesse, valamint egyúttal a romantika világába kalauzolja a nézőt.
A Pegazus-féle Hamupipőkét a Grimm testvérek meséje nyomán Sarkadi Nagy László írta, tervezte és rendezte, zenéjét Kövi Szabolcs szerezte. A darabot a társulat négy színésze, Valler Kata, Katona Anikó, Tarr György és Végh Zsolt játszotta.
A képi világ jó értelemben vett harsánysága, sokszínűsége helyett ezúttal a visszafogottan elegáns, a romantika világát megidéző jelmezek és díszletek domináltak, mindehhez pedig egy magával ragadóan nyugodt, csendes tündérmese hangulat társult. A precízen összeállított színpadképből természetesen nem hiányzott az ötletesség, valamint a humor sem, így a gyerekek figyelmét mindvégig sikerült lekötnie a színdarabnak.
Volt egyszer egy gazdag özvegyember, akinek volt egy Hamupipőke nevű lánya. Az apa idővel újranősült, és egy gonosz özvegyasszonyt vett el, aki két lányát, Anasztáziát és Drizellátt is magával hozta a házasságba. Az apa azonban váratlanul meghalt, és onnantól kezdve a mostoha és lányai megkeserítették Hamupipőke életét, kiszolgáltatott szolgasorba került. Arra kényszerítették, hogy a cselédjük legyen, rongyokban járatták, és a toronyban lévő szobában kellett aludnia. A nélkülözés és a megpróbáltatások ellenére Hamupipőke szelíd, kedves teremtés marad, aki türelemmel viseli sorsát, és szorgalmasan végzi a neki kirótt munkát.
Egy alkalommal a király elhatározza, hogy bált rendez annak érdekében, hogy ott a fia feleséget találjon magának. Mostohaanyja nem engedi el a bálba, azonban egy varázslatos tündér segítségével a fiatal lány élete örökre megváltozik.
Hamupipőke ekkor reménykedni kezd, hogy ő is rátalálhat a boldogságra. A bálra a mostoha és lányai nagy izgalommal készülnek. Hamupipőke ráébred, hogy hiába szeretne elmenni, amikor nincs megfelelő báli ruhája.
Miután a mostoha a lányaival elindulnak a bálba, Hamupipőke összetörten, zokogva rohan a kertbe. Itt találkozik tündér keresztanyjával, aki segít neki eljutni a bálba, a különböző mesés elemek által, valamint Hamupipőkére pedig egy csodaszép báli ruhát, és hozzá egy pár üvegcipőt varázsol. Figyelmezteti azonban, hogy érjen haza, mielőtt éjfélt üt az óra, mert pontban éjfélkor véget ér a varázslat. Hamupipőke a bálban találkozik a herceggel, és egész végig egymással táncolnak. Amikor tizenkettőt üt az óra, Hamupipőkének el kell mennie, ám sietségében elhagyja az egyik üvegcipőjét. Másnap a király kihirdeti, hogy annak adja a fiát, akinek a lábára pontosan ráillik a cipellő. A mostoha a királyfi érkezése hallatára bezárja Hamupipőkét a toronyba, azonban az uraság ragaszkodik ahhoz, hogy ő is megpróbálja a cipőt. Hamupipőke is felpróbálja a cipőt, amely tökéletesen illik a lábára. Végül a herceg felesége lesz, és boldogan élnek, amíg meg nem halnak.

A tündérmesékre jellemző szerencsés és boldog kimenetelű befejezés mindenképpen pozitív élményhez jutatta a nagy létszámú nézőközönséget.

Balogh Ildikó

óvodapedagógus